közös terek = belső közösségi tér + külső és belső publikus terek
A belső közösségi tér középpontja a konyha-étkező lesz, ahol együtt főzhetnek és ahol az épület összes lakója egy asztal köré gyülekezhet, (napi egyszer közösen étkezhetnek, mint ahogy az szokás a reintegrációt segítő otthonokban és jó esetben egy családban is). Fontos eleme lesz a ház középpontjához kapcsolódó belső udvar, ami úgymond beengedi a természetet az épületbe (fény, csapadék, stb.) Egy közös vizesblokk és mosókonyha is elhelyezésre kerül, s itt lesz több különböző méretű terápiás/beszélgető szoba (egyéni, csoportos foglalkozásokhoz). Infó sarkot is ki kell alakítani, ahol a különböző médiumokon keresztül informálódhatnak/tanulhatnak. Fontos szerepe lesz a raktárnak is, mert ott lehet majd tárolni a közös terek és személyes terek mobil bútorait/tárgyait (amik akár lomtalanított, megjavítgatott bútorok, akár saját kezűleg készített bútorok/tárgyak is lehetnek, s az új lakó berendezkedéséhez eszköztárként szolgál). Egy kis (asztalos)műhelyt is elhelyezek az épületben, a belső közös és teljesen publikus terek határán, ahol felügyelettel és segítséggel dolgozhatnak a ház lakói, illetve bárki, aki igénybe szeretné venni a műhely szolgáltatásait (ez fontos lehet a környéken, ahol a legtöbb ember panelben lakik és valószínűleg nincs helye barkácsolni).
A publikus tér szabadtéri és beltéri csoportokra osztható fel. A belső publikus tér két fontos funkciónak biztosít helyet, az egyik egy kávézó/bisztró, a másik egy előadó-tér. A bisztró kis konyhával működő vendéglátó hely lenne, ahol a ház lakói is betölthetik a személyzet szerepét.
A publikus tér szabadtéri és beltéri csoportokra osztható fel. A belső publikus tér két fontos funkciónak biztosít helyet, az egyik egy kávézó/bisztró, a másik egy előadó-tér. A bisztró kis konyhával működő vendéglátó hely lenne, ahol a ház lakói is betölthetik a személyzet szerepét.
Az előadó-tér pedig egy többféleképpen hasznosítható tér lenne. Itt lehetne tartani, akár a lakók, akár a tágabb közönség részvételével: különböző képzéseket, konferenciákat, vetítéseket, filmklubbot, koncertet, hobbi zenélést, táncórát, színdarabokat, a rabokból összeállt mesekörnek és annak tovább fejlődésének is helyszíne lehetne, csoportos terápiákat (pl. pszichodráma) és workshopokat rendezhetnének itt (a workshopok alkalmával a műhely terét és funkcióit is meg lehetne nyitni).
A kültéri publikus terek között szerepel a buszmegálló, ami elhanyagolhatatlan funkció itt, hiszen pontosan a kiválasztott helyszín előtt áll meg az elég sűrűn közlekedő 7-es busz.
A többi kültéri funkció az épület park felőli oldalán jelenik meg és rendezi a terepet: veteményes és közösségi kert (a ház lakóinak és mindenki másnak is), egy kerti sütő-főző-tűzrakó hely, ehhez és a parkhoz padok, asztalok esetleg ideiglenes mini piacként is működő utcabútorok (a piac amúgy is beköltözik a parkba minden szombaton), s egy publikus wc, ami nagyon hiányzik az egész park területéről.
A következő 3 képen a tervezési folyamat eddigi skicceiből válogattam:
 |
| kis ház + közös terek helyzete |
 |
| 1 verzió |
 |
| kísérleti fázis |
A park és az épület találkozása
A közös és beltéri publikus funkciók adják az épület tömegét, mint egy mag, egy domb, amire felfut a park zöldfelülete. Vagyis az épület park felőli oldala fel van töltve földdel, itt kapnak helyet a kültéri publikus funkciók. Az épület tetején emelkednek ki a személyes házikók, így a park felől külön külön lehet megközelíteni a privát tereket. (Az épület tetején lévő zöldfelület kis kertekként, a privát terekhez tartozik).
