2014. ápr. 30.
2014. ápr. 28.
A KIS HÁZAK
 |
| elcsúsztatott pozíciók |
A keretbe beépül: a vizesblokk, a konyha-blokk, a tárolóbútor, bekerül az alvógaléria és hozzá a létra és az északi és déli határoló falak. Ezen felül mobil elemként asztal és székek kerülnek még be.
A belsőben szükséges funkcionális elemek/blokkok elhelyezési lehetőségein most még töröm a fejem, mert úgy kell kitalálnom, hogy a feljáró különböző helyzeteihez igazodni tudjanak...
Egy-két vízió a szabadon kezelt falfelületek beépítéseiről, amik akár újrafelhasznált anyagokat és szerkezeteket is befogadhatnak:
2014. ápr. 25.
Ládikóból házikó
A kis házak befoglaló formájának és elhelyezésének lehetőségeit lefixáltam. Ha a magas oldalfalak találkoznak akkor összeérnek, ha az alacsony a magassal vagy a két alacsony fal találkozik akkor van köztük egy 1 méteres előtér. A felülvilágító/feljáróra kapcsolódnak rá a házak, a padló kialakítása lehetővé teszi, hogy a meghatározott raszteren belül bárhová kerülhessen ez a feljáró. Vagyis adottak a kis ház befoglaló méretei, az elhelyezésének lehetséges pozíciói, a házak egymáshoz való kapcsolódási lehetőségei. Ezek alapján kezdtem el belemenni a kis ház részleteibe.
A képen az a stádium van, amikor a kis ház szerkezete elkezdett "gyufásdoboz" elven működni (ahogy Balázs megnevezte). Vagyis van egy stabil keretszerkezet, amit a keleti és nyugati falak a tető és a padló határoz meg, így a déli északi falfelületek kialakításában egy viszonylag szabad formálás válik lehetővé. Ekkor született meg az egyik fontos rész, aminek megtervezésébe és kialakításába a leendő lakókat be lehet vonni!
A börtönben már el lehet indítani a tervezési folyamatot. Közösen (civil pártfogó/mentor és elítélt) megkeresni a kis ház pontos helyét, és a mellette álló/terveződő épületekhez és lakókhoz való viszonyát, végiggondolni a bejáratot, megnyitásokat a beépítésre kerülő (vizes funkciók) és mobil bútorok elrendezését. Ezzel elindítva az ember által létrehozott környezethez fűződő kapcsolatuk szelídítését.
Szabadulás után pedig először a Szelídházban lakó mentorukhoz költöznének vagy egy direkt erre az átmeneti állapotra fenntartott kis házba. Majd a műhelyben, segítséggel (első nagy tettként) megvalósíthatják a börtönben előkészített elképzelésüket.
De szeretném annak a lehetőségét is felkínálni, hogy általam megtervezett különböző panelekből lehessen összeválogatni, az így is bizonyos mértékben személyessé alakítható falakat. Ezeknek az összeépítése is történhetne a műhelyben, és a beépítése (nyilván) a helyszínen.
Először a kereten is szerettem volna megnyitásokat elhelyezni, de azóta változott a dolog és mostanra a keleti-nyugati megnyitás (is) csak opcionálisan, plusz lehetőségként lesz adott.
A képen lévő állapotban a kis fürdő, a konyhapult, tárolók és alvógaléria egy beépített bútor-falként működtek. (Azóta ez is tovább alakult).
A képen az a stádium van, amikor a kis ház szerkezete elkezdett "gyufásdoboz" elven működni (ahogy Balázs megnevezte). Vagyis van egy stabil keretszerkezet, amit a keleti és nyugati falak a tető és a padló határoz meg, így a déli északi falfelületek kialakításában egy viszonylag szabad formálás válik lehetővé. Ekkor született meg az egyik fontos rész, aminek megtervezésébe és kialakításába a leendő lakókat be lehet vonni!
A börtönben már el lehet indítani a tervezési folyamatot. Közösen (civil pártfogó/mentor és elítélt) megkeresni a kis ház pontos helyét, és a mellette álló/terveződő épületekhez és lakókhoz való viszonyát, végiggondolni a bejáratot, megnyitásokat a beépítésre kerülő (vizes funkciók) és mobil bútorok elrendezését. Ezzel elindítva az ember által létrehozott környezethez fűződő kapcsolatuk szelídítését.
Szabadulás után pedig először a Szelídházban lakó mentorukhoz költöznének vagy egy direkt erre az átmeneti állapotra fenntartott kis házba. Majd a műhelyben, segítséggel (első nagy tettként) megvalósíthatják a börtönben előkészített elképzelésüket.
De szeretném annak a lehetőségét is felkínálni, hogy általam megtervezett különböző panelekből lehessen összeválogatni, az így is bizonyos mértékben személyessé alakítható falakat. Ezeknek az összeépítése is történhetne a műhelyben, és a beépítése (nyilván) a helyszínen.
Először a kereten is szerettem volna megnyitásokat elhelyezni, de azóta változott a dolog és mostanra a keleti-nyugati megnyitás (is) csak opcionálisan, plusz lehetőségként lesz adott.
A képen lévő állapotban a kis fürdő, a konyhapult, tárolók és alvógaléria egy beépített bútor-falként működtek. (Azóta ez is tovább alakult).
2014. ápr. 7.
Városi-szántóföld
Kerestem egy rendezési elvet, ami érvényes az épületre, meghatározza a kis (lakó) házak elhelyezésének szabályrendszerét és kiterjeszthető a hozzá kapcsolódó parkos területre.
A szántóföld gondolata először akkor ugrott be, mikor azon gondolkoztam, hogy nekem mi jelenti a szabadságot. Egy szalmabála tetejéről kémlelni a horizontot és az eget...
A szántóföld olyan jelentéstartalmakat hordoz, amik a szelídház gondolatiságával szorosan összefüggenek. Ilyenek: a mozgás és a látás szabadsága, az ember és természet kapcsolata, a munka és a táplálék összefonódása, a letelepedés és útonlevés váltakozó dinamikája, az évszakok váltakozása, a megújulni képes termő talaj, a föld, mint a négy alap elem egyike, amiből építünk és amiből épül a természet.
Porból lettünk, porrá leszünk...
A SÁVOK
A szántóföld sávos rendszere összekapcsolja a parkot (dombot) és az épületet. Így alakul ki az épületem kettőssége: a parkhoz szorosan kacsolódó tájszerű lakórész és a forgalmas úttól levédő épületszerű publikus rész.
A sávokra épülő lakórész alakulása:
A RASZTER
A sávokból egy befogadó rasztert hoztam létre, ami lehetővé teszi, hogy az éppen aktuális igények szerint, változtatható mennyiségű és helyzetű kis ház épüljön össze.
A földszint és az első emelet közötti átjáró nyílások és a tartószerkezet határozza meg a rasztert, ha a nyílás fölött nincs kis ház elhelyezve, akkor felülvilágítóként működik, különben meg a privát tér feljárójaként (létrával lehet feljutni a közösből a személyes térbe, mint egy padlásfeljáró).
A DÉLI OLDAL
Az épület déli oldalán fennmaradó zöld területet szeretném aktívan a házhoz kapcsolni.
Az utcafronton lévő előadó és műhely bejáratának előtetejét megnyújtva, egy nagy fedett-nyitott teret kaptam, ahol időszakos piac működtethető, várakozó és találkozó pont lehet, valamint az előadóhoz tartozó kis büfé teraszaként is funkcionálhat. A lakórész előtt kialakuló zöld háromszöget pedig padokkal határolva képzelem el, és sűrű növényzettel kicsit leválasztva a parkban sétálóktól.
A szántóföld gondolata először akkor ugrott be, mikor azon gondolkoztam, hogy nekem mi jelenti a szabadságot. Egy szalmabála tetejéről kémlelni a horizontot és az eget...
A szántóföld olyan jelentéstartalmakat hordoz, amik a szelídház gondolatiságával szorosan összefüggenek. Ilyenek: a mozgás és a látás szabadsága, az ember és természet kapcsolata, a munka és a táplálék összefonódása, a letelepedés és útonlevés váltakozó dinamikája, az évszakok váltakozása, a megújulni képes termő talaj, a föld, mint a négy alap elem egyike, amiből építünk és amiből épül a természet.
Porból lettünk, porrá leszünk...
A SÁVOK
A szántóföld sávos rendszere összekapcsolja a parkot (dombot) és az épületet. Így alakul ki az épületem kettőssége: a parkhoz szorosan kacsolódó tájszerű lakórész és a forgalmas úttól levédő épületszerű publikus rész.
A sávokra épülő lakórész alakulása:
 |
| fokozatos beépülés - letelepedés |
A RASZTER
A sávokból egy befogadó rasztert hoztam létre, ami lehetővé teszi, hogy az éppen aktuális igények szerint, változtatható mennyiségű és helyzetű kis ház épüljön össze.
A földszint és az első emelet közötti átjáró nyílások és a tartószerkezet határozza meg a rasztert, ha a nyílás fölött nincs kis ház elhelyezve, akkor felülvilágítóként működik, különben meg a privát tér feljárójaként (létrával lehet feljutni a közösből a személyes térbe, mint egy padlásfeljáró).
A DÉLI OLDAL
Az épület déli oldalán fennmaradó zöld területet szeretném aktívan a házhoz kapcsolni.
Az utcafronton lévő előadó és műhely bejáratának előtetejét megnyújtva, egy nagy fedett-nyitott teret kaptam, ahol időszakos piac működtethető, várakozó és találkozó pont lehet, valamint az előadóhoz tartozó kis büfé teraszaként is funkcionálhat. A lakórész előtt kialakuló zöld háromszöget pedig padokkal határolva képzelem el, és sűrű növényzettel kicsit leválasztva a parkban sétálóktól.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)