1:200

Helyszín és tömegek

A tömegmakett készül, sőt készen van!

Makettező segítségeimnek, Juci és Reni, ezúton is köszi :) 

Funkció-felhők

A tervezett területem 3 részből áll össze.

1 ZÓNA: A KAPCSOLÓDÁS (kapu)
Ez a mindenki számára látogatható épületrész, amiben a földszinten előadótér és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló terek kaptak helyet. Az emeleten pedig egy műhely és kiszolgáló terei vannak, amit a lakók és a fizető vendégek is használhatnak. A zóna déli oldalán, a túlnyúló tető alatt ideiglenes (szombati) piac működik, ahol a lakók saját készítésű dolgaikat vagy a közösségi kertben termelt élelmiszereiket árulhatják. 

2 ZÓNA: LAKÓ (ház)
Ahol a földszinten a közösségi tér van és a déli oldalhoz kapcsolódó sűrűn beültetett kert, az emeleten (ami egy zöldtető) a privát terek vannak kialakítva, ez a zöldfelület lefolyik a park belseje felé, vagyis dombként összekapcsolódik a park tereivel.

3 ZÓNA: KÖZÖS KERT (kert)
Az épület és a park összemosódó területe. Itt közösségi kertészkedésre van lehetőség. Az épület lakói töltik be a fő kertész-gondnok szerepét.

Belső közösségi tér funkciói több rétegben rakódnak egymásra.

SzelídHáz vázlat

Itt van pár rajz a teljes épület vázlattervi állapotáról, (amik még tényleg vázlatosak):

A KIS HÁZAK

A személyes terek, vagyis az épületem emeletén megjelenő kis házak egészen kész állapotba kerültek a vázlattervi bemutatóra:

elcsúsztatott pozíciók

A keretbe beépül: a vizesblokk, a konyha-blokk, a tárolóbútor, bekerül az alvógaléria és hozzá a létra és az északi és déli határoló falak. Ezen felül mobil elemként asztal és székek kerülnek még be.

A belsőben szükséges funkcionális elemek/blokkok elhelyezési lehetőségein most még töröm a fejem, mert úgy kell kitalálnom, hogy a feljáró különböző helyzeteihez igazodni tudjanak...

Egy-két vízió a szabadon kezelt falfelületek beépítéseiről, amik akár újrafelhasznált anyagokat és szerkezeteket is befogadhatnak:

Ládikóból házikó

A kis házak befoglaló formájának és elhelyezésének lehetőségeit lefixáltam. Ha a magas oldalfalak találkoznak akkor összeérnek, ha az alacsony a magassal vagy a két alacsony fal találkozik akkor van köztük egy 1 méteres előtér. A felülvilágító/feljáróra kapcsolódnak rá a házak, a padló kialakítása lehetővé teszi, hogy a meghatározott raszteren belül bárhová kerülhessen ez a feljáró. Vagyis adottak a kis ház befoglaló méretei, az elhelyezésének lehetséges pozíciói, a házak egymáshoz való kapcsolódási lehetőségei. Ezek alapján kezdtem el belemenni a kis ház részleteibe.

A képen az a stádium van, amikor a kis ház szerkezete elkezdett "gyufásdoboz" elven működni (ahogy Balázs megnevezte).  Vagyis van egy stabil keretszerkezet, amit a keleti és nyugati falak a tető és a padló határoz meg, így a déli északi falfelületek kialakításában egy viszonylag szabad formálás válik lehetővé. Ekkor született meg az egyik fontos rész, aminek megtervezésébe és kialakításába a leendő lakókat be lehet vonni!

A börtönben már el lehet indítani a tervezési folyamatot. Közösen (civil pártfogó/mentor és elítélt) megkeresni a kis ház pontos helyét, és a mellette álló/terveződő épületekhez és lakókhoz való viszonyát, végiggondolni a bejáratot, megnyitásokat a beépítésre kerülő (vizes funkciók) és mobil bútorok elrendezését. Ezzel elindítva az ember által létrehozott környezethez fűződő kapcsolatuk szelídítését.

Szabadulás után pedig először a Szelídházban lakó mentorukhoz költöznének vagy egy direkt erre az átmeneti állapotra fenntartott kis házba. Majd a műhelyben, segítséggel (első nagy tettként) megvalósíthatják a börtönben előkészített elképzelésüket.

De szeretném annak a lehetőségét is felkínálni, hogy általam megtervezett különböző panelekből lehessen összeválogatni, az így is bizonyos mértékben személyessé alakítható falakat. Ezeknek az összeépítése is történhetne a műhelyben, és a beépítése (nyilván) a helyszínen.

Először a kereten is szerettem volna megnyitásokat elhelyezni, de azóta változott a dolog és mostanra a keleti-nyugati megnyitás (is) csak opcionálisan, plusz lehetőségként lesz adott.

A képen lévő állapotban a kis fürdő, a konyhapult, tárolók és alvógaléria egy beépített bútor-falként működtek. (Azóta ez is tovább alakult).

Városi-szántóföld

Kerestem egy rendezési elvet, ami érvényes az épületre, meghatározza a kis (lakó) házak elhelyezésének szabályrendszerét és kiterjeszthető a hozzá kapcsolódó parkos területre.

A szántóföld gondolata először akkor ugrott be, mikor azon gondolkoztam, hogy nekem mi jelenti a szabadságot. Egy szalmabála tetejéről kémlelni a horizontot és az eget... 

A szántóföld olyan jelentéstartalmakat hordoz, amik a szelídház gondolatiságával szorosan összefüggenek. Ilyenek: a mozgás és a látás szabadsága, az ember és természet kapcsolata, a munka és a táplálék összefonódása, a letelepedés és útonlevés váltakozó dinamikája, az évszakok váltakozása, a megújulni képes termő talaj, a föld, mint a négy alap elem egyike, amiből építünk és amiből épül a természet.
Porból lettünk, porrá leszünk...

A SÁVOK

A szántóföld sávos rendszere összekapcsolja a parkot (dombot) és az épületet. Így alakul ki az épületem kettőssége: a parkhoz szorosan kacsolódó tájszerű lakórész és a forgalmas úttól levédő épületszerű publikus rész.

A sávokra épülő lakórész alakulása:

fokozatos beépülés - letelepedés

A RASZTER

A sávokból egy befogadó rasztert hoztam létre, ami lehetővé teszi, hogy az éppen aktuális igények szerint, változtatható mennyiségű és helyzetű kis ház épüljön össze.
A földszint és az első emelet közötti átjáró nyílások és a tartószerkezet határozza meg a rasztert, ha a nyílás fölött nincs kis ház elhelyezve, akkor felülvilágítóként működik, különben meg a privát tér feljárójaként (létrával lehet feljutni a közösből a személyes térbe, mint egy padlásfeljáró).

A DÉLI OLDAL

Az épület déli oldalán fennmaradó zöld területet szeretném aktívan a házhoz kapcsolni.

Az utcafronton lévő előadó és műhely bejáratának előtetejét megnyújtva, egy nagy fedett-nyitott teret kaptam, ahol időszakos piac működtethető, várakozó és találkozó pont lehet, valamint az előadóhoz tartozó kis büfé teraszaként is funkcionálhat. A lakórész előtt kialakuló zöld háromszöget pedig padokkal határolva képzelem el, és sűrű növényzettel kicsit leválasztva a parkban sétálóktól.

Sűrítés

A kis házak sűrűbb elhelyezése felé vettem az irányt. Eddig még nem találtam olyan tömeg variációt, amin a teljes épület egészként mutatkozna, mindig az a mondat járt a fejemben, hogy "még nem állt össze a dolog, még csak részek összessége..." Aztán a napokban beszélgettem/konzultáltam építész barátaimmal a tervemről, s ők megerősítettek abban, hogy még bőven lehet áldozni a kialakult kényelemből, ami több előnnyel is fog szolgálni.

MIÉRT JÓ A SŰRÍTÉS?

- összefogja az épület tömegét
- több kis ház elhelyezését teszi lehetővé (11 helyett kb. 16)
- bekerülhetnek kis kiegészítő funkciók
- a túl kényelmes állapotot helyreteszi
- az együttműködést erősíti, elősegítheti
- a földszinten jobban elkülönülhetnek az általános lakófunkciók (amik a kisházak alá kerülnének) és a különlegesebb funkciók (mint pl. terápiás szobák, amik kikerülnek a kisházak alól)
- egy összefogott, de hézagos, park felé feloldható emeleti épületrészt kapok, ami ki tud egészülni kisebb funkciókkal. (pl. ideiglenesen beépíthető vendégterek, fedett-nyitott teraszok, üvegház, fészer, stb.)

Alaprajzi játék:

Rétegek és skiccmakettek

Az agyalás folyamatosan zajlik (a háttérben). Az utóbbi időben leginkább a belső-közös és a publikus zónákkal foglalkoztam, bár igazából nem lehet külön kezelni a házam tereit, egy igazi térszövedék, ami szerkezetileg és funkcionálisan rétegekre bontható.

rétegek séma-ábrája

Befogadó szerkezet:

1. tartó falak (amik kijelölik az állandó funkciók helyeit)

2. pincék (a földszinten)

3. perforált födém, (az áttörések a személyes terek helyét határozzák meg)

4. kis házak (privát terek az első szinten)

A személyes terek a pincéjükkel kapcsolódnak a belső-közösségi térhez, s a kis pincék között így kialakuló negatív terekben jelennek meg a közös funkciók (konyha-étkező, terápia szobák, infó sarok, vizesblokk (+mosókonyha), raktár, bejárati rész).

A kis házak elrendezésén mindig töprengek. A teljesen szabályos elosztás bizonyos szempontból praktikus, pl. ha arra gondolok, hogy utólag hozzáépíthetnek, kiegészíthetik a privát terüket, akkor ebben az esetben egyszerűbb dolguk van. Valamint, a szabályos rendszerben egy fokkal könnyebbnek tűnik közel egyenlő környezeti feltételeket teremteni. A szabálytalanabbul elosztott kis házak esete viszont életszerűbbnek tűnik. A kis csoportokba rendezett elosztás a nagyobb közösségen belül kisebb közösségek kialakulását mutatja, ami könnyítheti a közösségi életbe való beilleszkedést.

kis házak rendezgetése

A földszinti épületrészek tömegére kísérletek: 

A publikus terek (előadó, büfé, műhely, fedett-nyitott bejárati rész) nagyobb belmagasságot igényelnek, így az emeleten lévő kis házak a Tétényi út felől fokozottabb védelmet kaphatnak.

De hogy fog összeállni egy épületté ez az egész?
Erre még keresem a választ...