A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közösségi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közösségi. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. febr. 24.

Rétegek és skiccmakettek

Az agyalás folyamatosan zajlik (a háttérben). Az utóbbi időben leginkább a belső-közös és a publikus zónákkal foglalkoztam, bár igazából nem lehet külön kezelni a házam tereit, egy igazi térszövedék, ami szerkezetileg és funkcionálisan rétegekre bontható.

rétegek séma-ábrája













Befogadó szerkezet:


1. tartó falak (amik kijelölik az állandó funkciók helyeit)
2. pincék (a földszinten)
3. perforált födém, (az áttörések a személyes terek helyét határozzák meg)
4. kis házak (privát terek az első szinten)






A személyes terek a pincéjükkel kapcsolódnak a belső-közösségi térhez, s a kis pincék között így kialakuló negatív terekben jelennek meg a közös funkciók (konyha-étkező, terápia szobák, infó sarok, vizesblokk (+mosókonyha), raktár, bejárati rész).

A kis házak elrendezésén mindig töprengek. A teljesen szabályos elosztás bizonyos szempontból praktikus, pl. ha arra gondolok, hogy utólag hozzáépíthetnek, kiegészíthetik a privát terüket, akkor ebben az esetben egyszerűbb dolguk van. Valamint, a szabályos rendszerben egy fokkal könnyebbnek tűnik közel egyenlő környezeti feltételeket teremteni. A szabálytalanabbul elosztott kis házak esete viszont életszerűbbnek tűnik. A kis csoportokba rendezett elosztás a nagyobb közösségen belül kisebb közösségek kialakulását mutatja, ami könnyítheti a közösségi életbe való beilleszkedést.

kis házak rendezgetése


A földszinti épületrészek tömegére kísérletek: 


A publikus terek (előadó, büfé, műhely, fedett-nyitott bejárati rész) nagyobb belmagasságot igényelnek, így az emeleten lévő kis házak a Tétényi út felől fokozottabb védelmet kaphatnak.

De hogy fog összeállni egy épületté ez az egész?
Erre még keresem a választ...





2013. dec. 3.

Közös terek

közös terek = belső közösségi tér + külső és belső publikus terek


A belső közösségi tér középpontja a konyha-étkező lesz, ahol együtt főzhetnek és ahol az épület összes lakója egy asztal köré gyülekezhet, (napi egyszer közösen étkezhetnek, mint ahogy az szokás a reintegrációt segítő otthonokban és jó esetben egy családban is). Fontos eleme lesz a ház középpontjához kapcsolódó belső udvar, ami úgymond beengedi a természetet az épületbe (fény, csapadék, stb.) Egy közös vizesblokk és mosókonyha is elhelyezésre kerül, s itt lesz több különböző méretű terápiás/beszélgető szoba (egyéni, csoportos foglalkozásokhoz). Infó sarkot is ki kell alakítani, ahol a különböző médiumokon keresztül informálódhatnak/tanulhatnak. Fontos szerepe lesz a raktárnak is, mert ott lehet majd tárolni a közös terek és személyes terek mobil bútorait/tárgyait (amik akár lomtalanított, megjavítgatott bútorok, akár saját kezűleg készített bútorok/tárgyak is lehetnek, s az új lakó berendezkedéséhez eszköztárként szolgál). Egy kis (asztalos)műhelyt is elhelyezek az épületben, a belső közös és teljesen publikus terek határán, ahol felügyelettel és segítséggel dolgozhatnak a ház lakói, illetve bárki, aki igénybe szeretné venni a műhely szolgáltatásait (ez fontos lehet a környéken, ahol a legtöbb ember panelben lakik és valószínűleg nincs helye barkácsolni).


A publikus tér szabadtéri és beltéri csoportokra osztható fel. A belső publikus tér két fontos funkciónak biztosít helyet, az egyik egy kávézó/bisztró, a másik egy előadó-tér. A bisztró kis konyhával működő vendéglátó hely lenne, ahol a ház lakói is betölthetik a személyzet szerepét.
Az előadó-tér pedig egy többféleképpen hasznosítható tér lenne. Itt lehetne tartani, akár a lakók, akár a tágabb közönség részvételével: különböző képzéseket, konferenciákat, vetítéseket, filmklubbot, koncertet, hobbi zenélést, táncórát, színdarabokat, a rabokból összeállt mesekörnek és annak tovább fejlődésének is helyszíne lehetne, csoportos terápiákat (pl. pszichodráma) és workshopokat rendezhetnének itt (a workshopok alkalmával a műhely terét és funkcióit is meg lehetne nyitni).
A kültéri publikus terek között szerepel a buszmegálló, ami elhanyagolhatatlan funkció itt, hiszen pontosan a kiválasztott helyszín előtt áll meg az elég sűrűn közlekedő 7-es busz.
A többi kültéri funkció az épület park felőli oldalán jelenik meg és rendezi a terepet: veteményes és közösségi kert (a ház lakóinak és mindenki másnak is), egy kerti sütő-főző-tűzrakó hely, ehhez és a parkhoz padok, asztalok esetleg ideiglenes mini piacként is működő utcabútorok (a piac amúgy is beköltözik a parkba minden szombaton), s egy publikus wc, ami nagyon hiányzik az egész park területéről.

A következő 3 képen a tervezési folyamat eddigi skicceiből válogattam:
kis ház + közös terek helyzete





















1 verzió






















kísérleti fázis






A park és az épület találkozása

A közös és beltéri publikus funkciók adják az épület tömegét, mint egy mag, egy domb, amire felfut a park zöldfelülete. Vagyis az épület park felőli oldala fel van töltve földdel, itt kapnak helyet a kültéri publikus funkciók. Az épület tetején emelkednek ki a személyes házikók, így a park felől külön külön lehet megközelíteni a privát tereket. (Az épület tetején lévő zöldfelület kis kertekként, a privát terekhez tartozik).