2023. márc. 11.

SZELÍD HÁZ - MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2016/1

Külön öröm számomra, hogy a nyomtatott sajtóban is megjelenhetett a munkám! <3





































































































A megjelent szöveg olvasható méretben:


Szelíd ember, szelíd ház
Diplomaprojekt, MOME, 2015
Terv / concept: Fenyvesi Bori
Konzulens / consultant: Marián Balázs

Diplomamunkámmal komplex célt tűztem ki magam elé: megfogalmazni a saját tervezői szemléletem, és ennek módszeres alkalmazásával megtervezni egy olyan funkciót, ami olyan aktuális társadalmi problémára keresi a választ, amely építészeti szempontból még nem körüljárt funkció. A munkával egy időben kezdődött a kutatás magamban és környezetemben, amely során jutottam el a filozófiailag és építészetileg is értelmezhető szelídítés módszeréhez.

A szelídítés, a szelídség jelensége évezredek óta jelen van az ember kulturális és civilizációs történetében, ugyanakkor a tárgyainkkal, tereinkkel szinte soha nem hozzuk összefüggésbe, pedig mára az egyre inkább halmozódó tér-, tárgy, termék- és márkakultúrának egyik fontos megközelítése lehet. A szelíd ház legfontosabb tulajdonsága, hogy a létrehozott tárgyi és téri környezet és a benne, körülötte élő emberek állandó összeköttetését veszi alapul, egyszerre hat szelídítően az emberek közötti kapcsolatokra, illetve az ember és mesterséges-épített- tervezett környezete közötti viszonyra. A tervezői szándék, esetemben a szelídítés beépül a létrehozott manifesztumba, ami kisugárzik a környezetre. Így segítheti a szelíd ház az ember emberségét kibontakoztatni.
A szelídítés lényegében kommunikáció (Saint-Exupery), tervezői szempontból pedig a téri-tárgyi környezet megismerése, megértése, megélése. Az így létrejövő közelségben egy felelősségteljes kapcsolat alakulhat ki az ember és a tárgyi világ között. Ha a mesterséges környezettel való viszonyunkat épp olyan élőként kezeljük, mint a személyes / társadalmi és a természettel való kapcsolatainkat, akkor valósulhat meg a szelídítés, szelídülés.
Munkámban a börtönviseltek társadalmi visszailleszkedését támogató épületegyüttest terveztem. Ebben a speciális helyzetben kerestem az általános érvényű építészeti megoldásokat. A (re)integráció és a félutas ház építészeti, tervezői megközelítésére nem léteznek receptszerűen alkalmazható válaszok. Így a kialakult építészeti programom ötvözi a (re)integráció területén megkutatott, általam jónak vélt elveket és tevékenységeket, amelyek együttes alkalmazása valósíthatja meg a sikeres visszailleszkedést. A szelídítésnek és a (re)integrációnak azonos a legfőbb célja: a kapcsolatteremtés. Esetemben a (re)integráció a feladat és a szelídítés az eszköz. A témát kutatva a Váltó-sáv Alapítvánnyal és a Feldmár Intézettel működtem együtt.
A tervezett épület a fogvatartásból szabadulóknak, és az ő (re)integrációjukat (re)szocializációjukat segítő szakmai csapat otthonként szolgál. Lakóközösséget alkotva a szakmai csapatnak lehetősége nyílik példát mutatni és közvetlen mentorként támogatni a szabadulók személyes fejlődését. Emellett a háznak publikus funkciói is vannak – előadóterem, kávézó, alkalmi piac –, melyek a környékbeliek számára is nyitottak, mert fontos, hogy a bentlakók és a „kintlakók” (társadalom) előítéleteire egy időben hasson a ház.
A börtönviseltek legjellemzőbb nehézségeire reagálva, a szelíd ház projekt lakhatásukat, az emberi kapcsolataik erősítését/újjáépítését, a munkához való viszonyuk fejlődését és a tanulási lehetőségeiket hivatott támogatni az építészet (a téri és tárgyi környezet, vagyis a mesterséges interface) eszközeivel. A mesterséges környezettel való kapcsolat a szabadultak esetében egészen sajátos. Egyrészt mert a mesterséges, vagyis ember által kreált környezet generálhatja, motiválhatja a bűnelkövetést. Sok esetben vadító hatása van, betörésre, lopásra, erőszakra késztethet, mert vannak akik bőséges javakkal rendelkeznek és vannak, aki hiányt szenvednek és vágyakoznak, s az ember által előállított tárgyak birtoklásának hiánya és azok iránt érzett vágy őrjítően hathat. Másrészt a börtön esetében maga az épület a büntetés legfőbb eszköze. Bezárást és korlátozást jelent, a házhoz társított biztonságérzetet megszünteti. A bent lévő individuumok számára nincs biztonság. A mesterséges környezet talán életünk legjelentősebb befolyásoló tényezője, hathat vadítóan, de szelídítően is. S ezt a tervezői-létrehozói szándék nagymértékben alakíthatja.
A tervezési helyszín a Budapest XI. kerületi Bikás parkban, a Tétényi út mentén található. A sűrűn lakott városi szövet és a (rendezett) természet határán egy átmeneti zónát képez. A park északi részén álló két egyforma szabadon álló lakóépület tömbjét egészíti ki. Ez a helyszín sok szempontból erősíti a szelídítés és a (re)integráció sikerét. Koncepcionálisan fontos volt, hogy az épület élő városi környezetbe kerüljön, ezzel is a kapcsolatteremtés lehetőségét hivatott erősíteni. Szem előtt lenni kölcsönösen jó (a lakóknak és a környékbelieknek is) ebben a helyzetben. Tömegközlekedéssel könnyen elérhető, így egyszerűbb munkahelyekkel való kapcsolatfelvétel, -tartás, ami a legfontosabb lépés a beilleszkedéshez. Az egészséges élet feltételei adottak itt; a kültéri (ingyenes) sportolás, kulturális és egészségügyi infrastruktúra elérhető közelségben van, mint ahogy élelmiszerüzletek és piac is. A park gondozása és felügyelete, mint az egyik első munkalehetőség várná a szabadulókat.
A tervvel létrejött egy mikrovilág, egy kis falu a városban. Egy hely, ami védett – de ugyanakkor a városlakók szeme előtt van –, átmenetet képez a börtön zárt világa és a való élet (túl nagy) szabadsága között. Egy hely ahol az otthon ősi érzetei, képei, emlékei új értelmet nyerhetnek. Egy hely, ahol a lakók újraépíthetik a világképüket, újra megélhetik az önállósodáshoz szükséges életszakaszukat. Új viselkedési mintákat sajátíthatnak el, megtapasztalhatnak olyan élethelyzeteket, amelyekre korábban esélyük sem volt. Mint például a bűn nélküli élet, közösségben, segítőszándékú figyelemben, egyenrangú félként, nyitottan, az ember által létrehozott környezetre is figyelve, azzal élő és jó kapcsolatot ápolva, felelősséggel élni. A szelíd házban élni egy megtisztulási folyamat kezdete lehet, ami a többségi bűn nélküli társadalom számára ugyanolyan fontos, mint a bűnből kievickélni próbálók számára.

Bővebb információ: szelidhaz.blogspot.com